Előadások

Zene: J. Brahms
Koreográfus: Egerházi Attila
Vers: Petőfi S. - Egy gondolat bánt engemet...
Közreműködik felvételről: Kauczky Armand
Próbavezető balettmester: Schneiderova Linda

„A darab egy tánc-vers... tánc, versre... szó szerint. Petőfi Sándor «Egy gondolat bánt engemet» c. versére, annak ritmusára épít a mű. Feszültségektől terhes költői vágy, amely válaszra vár. Mindezek mellet a zene, szavaknál elvontabb költészete íveli tovább a darabot, J. Brahms 21 Magyar táncok egyik tételének sodrása emeli el a szavaktól a táncot és a költő gondolatait... ”
/Egerházi Attila/

TÁNCOLJÁK:
Bogdan Petronela
Cristina Porres Mormeneo
Schneiderova Linda
Szirmai Irén
Kéri Nagy Béla
Svidró Viktor
Zaka Tamás

Zene és zenei közreműködés: Lovász Irén, Kathy Horváth Lajos
Koreográfus: Egerházi Attila
Díszlet: Árvai György
Fényterv: Szilárdi Csaba

“A Felleg ajtók metaforikus és szakrális balett.
A felleg ajtók olyan «átjárók», melyek kapcsolatot jelentenek az égi világgal. Ha küldetésének megfelelve éli életét az ember, az ajtók megnyílnak, látni engedve olyan dolgokat, amelyek «innen» nem láthatók.
Ha viszont az ajtók zárva maradnak, fény nélkül marad...
A szent emberek a «felleg ajtókat» nyitogatják a mindennapokban. Istent keresve, elűzik a sötétséget.

/Egerházi Attila/

TÁNCOLJÁK:
Aleszja Popova
Schneiderova Linda
Bogdan Petronela
Szirmai Irén
Kéri Nagy Béla
Zaka Tamás
Bitó Sándor
Svidró Viktor

Zene: Arvo Part (Fratres)
Koreográfus: Egerházi Attila
Jelmez: Andrea T. Haamer
Fényterv: Egerházi Attila

“Az élet Isteni. Mi, emberek igyekszünk ‘emberivé’ tenni, de mindig akadnak olyanok, aki rámutatnak lét Isteni eredetére.
Ez a csoda, ami előbbre viszi a világot.”
/Egerházi Attila/

TÁNCOSOK:
Bogdan Petronela
Szirmai Irén
Barta Dóra mv.
Kéri Nagy Béla
Svidró Viktor
Zaka Tamás
Bitó Sándor

Zene: M. Ravel - BOLERO
Koreográfus-rendező: Egerházi Attila
Díszlet: Árvai György
Fény: Kovács Gerzson Péter
Koreográfus asszisztens: Linda Schneiderová

“Ravel Boleroja monumentális erejű és ívű zenei Gobelin. Ahogy a zeneszerző szőtte - egy zenei szálból kiindulván - és ahogy egyre terebélyesedik a szövet, úgy kerülünk egyre mélyebbre labirintusában...
Mígnem beteríti az egész teret, és mint egy örvény, elnyel, magába fogad.
Szuggesztív zenei világa arra ösztönöz , hogy a tánc nyelvére «lefordítva» úgy láttassam, ahogy én hallom, érzem, és amely világot bennem teremt. Rítus... a vágy ritmusára.”

Egerházi Attila

Koreográfus: Egerházi Attila
Zene: J. Sybelius (Valse triste)
Jelmez: Andrea T. Haamer
Világítás: Kovács Gerzson Péter
Koreográfus asszisztens: Schneiderova Linda

„Az ember ül egy sötét szobában magányosan, színek és fény nélkül. Reménytelennek látszó helyzetben, mintha egy út végére érne, néz befelé, magába, és egyszer csak színeket kezd látni és fényt. A remény színeit és fényeit. Az embernek megvan az a csodálatos képessége, hogy olykor színtelen napjaiban is képes színeket rajzolni képzeletből, szivárványokat az égre.” /Egerházi Attila/

Koreográfus: Egerházi Attila
Zene: Yann Tiersen (Le Phare)
Koreográfus asszisztens: Linda Schneiderová

„Minden a Nő körül forog. «Chersé la fame». A három vidám egyfelvonásos, a kortárs táncszínház nyelvezetén keresztül rajzol ironikus és szarkasztikus képet párkapcsolatokról, Nő és Férfi örök macska-egér viadaláról.
Vidám, szórakoztató «szösszenetek», komolyan véve…”/Egerházi Attila/

TÁNCOLJÁK:
a Magyar BalettSzínház Gödöllő táncművészei

Zene: Yann Tiersen (Le Phare)
Koreográfus: Petr Zuska
Betanító balettmester: Vacláv Janecek

„A «Tenger öböl» egy duett, pontosabban kvartett nőre, férfira, székre és asztalra. Egy rajzolat két ember közt, tele gyengéd dialógussal, feszült némasággal, egymásba olvadó és egymást taszító viszonyokkal. Egy kapcsolat mely tele meneküléssel és a vágyakhoz való visszatéréssel és kérdésekkel, ki van mellettem és ki vagyok én…” /Petr Zuska/

TÁNCOSOK:
Schneiderova Linda Zaka

Zene: Bartók Béla
Rendező-koreográfus: Egerházi Attila
Jelmez: Andrea T. Haamer
Díszlet: Árvai György
Világítás: Kovács Gerzson Péter
Koreográfus assziszten: Schneiderova Linda, Kéri Nagy Béla

“A csodálatos mandarin a vágyról, mindent elsöprő elementáris erejű szerelemről és a csodákról szól. A másságtól, ismeretlentől való félelem gyakran intoleranciát szül, ami nemegyszer végzetes konfliktusokba sodorja az embereket. A vágy, a szerelem és az intuíció elpusztíthatatlanok. Ezek a gondolatok foglalkoztattak és kavarogtak bennem, amikor A csodálatos mandarin izgalmas és költői zenéjével, illetve témájával kezdtem foglalkozni. Az eredmény egy tánc-játék, amelyet bravúros táncosi és színészi játékkal keltenek életre a «tánc-színészek».”

SZEREPOSZTÁS:
A lány - Aleszja Popova
A mandarin - Zaka Tamás
Csavargók - Svidró Viktor, Kéri Nagy Béla, Bitó Sándor
Öreg úr - Steuer Tibor m.v.
Ifjú - Szabó Richárd m.v.

Zene: Stockhausen, N. Porpora, J.S. Bach
Koreográfus: Egerházi Attila
Jelmez: Andrea T. Haamer
Világítás: Kovács Gerzson Péter
Koreográfus assziszten: Schneiderova Linda, Kéri Nagy Béla

“Előadás után lemegy a függöny és nem tudni, mi zajlik mögötte. Vagy mikor a színházba érkezéskor leengedett függöny fogad - csak sejtések vannak, hogy vajon mit takar. Emberek - férfiak és nők, egy ‘életszínház’ szereplői állnak a függöny mögött. Ám néha ez a függöny zárva marad.
Titkok, amelyek soha nem tárulnak fel.
Érzések, amelyek nem mutatják arcukat.
Félelmek, amelyek nem szólalnak meg.
Vágyak, amelyek rejtve maradnak.”

TÁNCOSOK:
Schneiderova Linda
Bogdan Petronela
Szirmai Irén
Venekei Marianna mv.
Zaka Tamás
Kéri Nagy Béla
Svidró Viktor
Bitó Sándor

Zene és tánc egy színpadon!
A Magyar Balett Színház és a Talamba ütős együttes
mesebalettje a Nemzeti Táncszínházban.

Zene: Talamba
Dramaturgia, szövegkönyv (Szepes Mária nyomán): Egerházi Attila
Díszlet és jelmez terv, grafika: Andrea T. Haamer
Fény terv: Egerházi Attila
Zenei közreműködés: Talamba ütős együttes
Produkciós menedzser: Horváth Beatrix
Világítás: Kovács Gerzson Péter
Próba vezető balettmesterek: Schneiderova Linda, Kéri Nagy Béla
Rendező-koreográfus: Egerházi Attila

“Számomra az volt a cél, hogy Szepes Mária meséjében szereplő figurák, karakterek «kölcsönvétele» és felhasználásával sajátos világot teremtsek, egy speciális zenei világra felfűzve azt. Jelentős szerepet kapott a darabban a humor, valamint finom irónia szövi át az egymásból, hol pedig egymástól függetlenül építkező jeleneteket, képeket. Lényeges attraktivitása a produkciónak, hogy a Talamba ütő együttes élőben közreműködik a produkcióban. Az ütő hangszerek hangzásvilága közel áll a gyerekek zenei világához. A táncosok és a zenészek az előadások során több ízben is kommunikálnak a gyerekekkel, még jobban részesévé téve őket a színház világával. A «video clip» szerű tempóval és vágásokkal az előadás igazán megmozgatja a gyerekek fantáziáját, továbbgondolkodásra késztetve őket.”.

Egerházi Attila
koreográfus

SZEREPOSZTÁS:
Pöttyös Panna - Szirmai Irén
Péter (Panna barátja) - Bitó Sándor
Tamara (Panna barátnője) - Schneiderova Linda
Inci (Panna barátnője) - Bogdan Petronela
Nagymama - Kéri Nagy Béla
Panna barátja (több szerepben) - Svidró Viktor
Panna barátja (több szerepben) - Zaka Tamás

Zene: A. Piazzola, C. Veloso
Koreográfus: Egerházi Attila
Jelmez: Andrea T. Haamer
Világítás: Kovács Gerzson Péter
Koreográfus assziszten: Linda Schneiderová

Szerelmek, civódások, hol túlfűtött, hol kihűlt érzések, ölelések, elengedések, érintések, félbe maradt gondolatok és kérdések - szerelmi játszmák pillanatképei elevenednek meg a darabban. Érzelmi szimbólumok kavalkádja a táncszínház mozgásnyelvén elmesélve...

TÁNCOSOK:
Schneiderova Linda
Zaka Tamás
Szirmai Irén
Bogdan Petronela
Svidró Viktor
Kéri Nagy Béla
Bitó Sándor

Zene: Bizet-Scsedrin
Rendező-koreográfus: Egerházi Attila
Jelmez: Andrea T. Haamer
Díszlet: Árvai György
Világítás: Kovács Gerzson Péter
Koreográfus assziszten: Linda Schneiderová, Kéri Nagy Béla

“Carmen és Don José története, mióta csak megszületett a világhírnév szárnyaira kelt klasszikus mű, a vágyról, a féltékenységről, a szerelemről a bűnről és a bosszúról szóló történet. Amikor a Pécsi Balett társulatával a színpadra állítás mindig gyönyörű és mindig is gyötrelmes munkájába kezdtünk, azt kellett átgondolnom, hogy számomra mit jelent Carmen, a Torreádor, Don José, a Hadnagy és Michaela keresztrejtvénye. Bevallom én mindegyikükben a végzet elkerülhetetlen hatalmának az érvényre jutását fedeztem fel. Carmen, aki eleddig csak a test tüzével érezte a szerelmet, most találkozik a mindent lebíró, igaz érzéssel - amitől megrémül. A Torreádor, mint modern showman villog a közönsége előtt, tele van erővel és magabiztossággal. Mindaddig, amíg csak szerepe tart. Önmaga magányában, szerep nélkül összeomlik. Nem tudja, ki is ő tulajdonképpen. Don Josét Carmenben megtestesült sorsa egyre beljebb sodorja az elkerülhetetlen úton. Micaela nem képes kitörni áldozati szerepköréből. A felszínen kereng a színes, tarka forgatag, pezseg a délszaki élet. A mélyben pedig a maga kegyetlen útján menetel előre a Végzet.”

Egerházi Attila
koreográfus

Szereposztás:
Carmen - Schneiderova Linda
Don José - Svidró Viktor
Michaela - Szirmai Irén
Torreádor - Kéri Nagy Béla
Hadnagy - Bitó Sándor
Katonák - Zaka Tamás, Steuer Tibor
Lányok - Bogdan Petronela, Czaltik Ildikó mv., Hucker Katalin mv.

Zene: Loose, J.Funk, Voughem, J.Cage, J.S.Bach
Koreográfus: Egerházi Attila
Jelmez: Kövessy Angéla
Világítás: Kovács Gerzson Péter
Próbavezető balettmester: Linda Schneiderová

“A darab, ha úgy tetszik egyfajta lenyomata a táncos létnek.
A ‘beszélő testek’ szavak nélkül fogalmaznak. A táncosok költészetüket mozgásba öntve örökítik meg estéről estére. Tiszavirág életük itt zajlik a szemünk előtt: a próbateremben, a színpadon, színházban. Gyakorolnak, szeretnek, boldogok, izzadnak és sírnak; érzelmeik tükre a tánc. Ezek az érzések, gondolatok foglalkoztattak, mikor a ‘Beszélő testek’-et koreografáltam. A darab tulajdonképpen egyfajta színes leporello a táncosi létről. Képeslapok, melyeket minden előadással szeretnénk átnyújtani a nézőknek barátaimmal - a tánc művészeivel.”

Egerházi Attila
koreográfus

TÁNCOSOK:
Schneiderova Linda
Bogdan Petronela
Kéri Nagy Béla
Svidró Viktor
Zaka Tamás

Zene: Igor Stravinsky
Rendező-koreográfus: Egerházi Attila
Díszlet, jelmez: Andrea T. Haamer
Világítás: Kovács Gerzson Péter

“A Tűzmadár orosz népmesére épülő, romantikus története mindmáig ott él az emberek lelkében és Stravinsky örök érvényű, misztikus zenéjében. Számomra a kiindulópontot a mese mítoszán túl a zene erejében rejlő szuggesztivitás jelentette. «Varázs-zene», amelyet hallgatván egy furcsa társadalom képei rajzolódtak ki, benne egy fiúval, majd egy lánnyal. A fiú lelkében ott lakik a «tűz-madara», amelyet a szerelem képes életre kelteni és láthatóvá varázsolni.”

Egerházi Attila
koreográfus

Tűzmadár - Bogdan Petronela
A fiú - Svidró Viktor
A lány - Schneiderova Linda
Kascsej - Zaka Tamás

Továbbá a Magyar Balett Színház teljes társulata (+ Ballet Prague Junior)

Zene: J. S. Bach, Telemann
Koreográfus: Jorma Elo (Finsko)
Díszlet: Árvai György
Jelmez: Andrea T. Haamer
Világítás: Jorma Elo
Koreográfus assziszten: Kéri Nagy Béla

“A darab az ellentétekről szól, amelyeket táncosként érzek. Néha nagyon nagy erőfeszítés kell ahhoz, hogy a dolgok működjenek, és varázslatosnak tűnjenek. A folyamat, ahogyan a gondolataimat balett lépésekbe öntöm, időnként nagyon göröngyös és brutális - valahogy úgy érzem, hogy egy kalapács erejével kell alkotni valami olyasmit, ami végeredményben finom és érzéki. ”

(Jorma Elo)

TÁNCOSOK:
Schneiderova Linda
Bogdan Petronela
Svidró Viktor
Zaka Tamás